Hosszú út

Cégünk központja Tatabányán található, de országosan dolgozunk, így gyakran előfordul, hogy az ország másik végébe megyünk felmérni. Előfordult már Tatabánya-Miskolc-Gyula-Tatabánya útvonal, volt már Tatabánya-Kecskemét-Városföld-Miskolc-Nyékládháza-Tatabánya nap is. Ezekhez képest a mára betervezett Tatabánya-Csongrád-Tatabánya út nem is tűnt vészesnek.

Már előző este megnéztem, hogy az út durván 2 óra, 10:00 és 11:00 közötti érkezést ígértünk, ezért 7:40-kor el kell indulnom. Az induláskor már 2 óra 15 percet írt a GPS, de még így is időben érkezhetek – elvileg. Menet közben folyamatosan csúszott az érkezési idő – köszönhetően az M0-áson zajló felújítási munkálatoknak, de még mindig az ígért időtartományon belül voltam. Egészen 9:15-ig.

Ekkor ugyanis a szokásos M0-ás araszolást követően éppen csak ráhajtottam az M5-ös autópályára, amikor az autó hirtelen elkezdett hibaüzenetekkel bombázni: olajhőfok túl magas, vízhőfok túl magas, vészüzemmód aktív, azonnal álljon meg! Az autó lassulni kezdett, az erő elfogyott belőle, úgyhogy lehúzódtam a leállósávba. Lassulás közben egyszercsak eltűntek az üzenetek. Gyorsítani kezdtem, de alig pár másodperc múlva ismét kezdődött ugyanaz. Illetve nem ugyanaz, a hibaüzenetek nyomatékosításául fehér füst szállt fel a motorháztető alól. Félreálltam, hívtam Gábort, hogy értesítse az ügyfelet, majd hívtam a szerelőmet, hátha képes távgyógyításra is. Közben persze felnyitottam a géptetőt, és a következő látvány fogadott:

Mi történt?

Nagy a baj – gondoltam. – Az biztos nem normális, hogy valami forr a motor tetején.

Lecsavartam a víztartály kupakját, és a tartály teljesen üres volt. Legalább már tudtam, hogy milyen folyadékról van szó, már csak a forrása volt bizonytalan. És akkor észrevettem: a hűtőrendszer légtelenítő szelepén nincs szelepsapka.

Innentől kezdve a szerelő segítségével gyorsan jött a megoldás: a csomagtartóban van ioncserélt víz, a kerekeken lévő szelepsapka pont jó a légtelenítőre is, úgyhogy feltöltöttem és lezártam a rendszert. Az autó simán elindult, de egyelőre nem volt tervben, hogy tovább megyek Csongrádra (ami még 120km-re volt tőlem).

A következő lehajtón elhagytam az autópályát, az első benzinkúton vettem fagyálló hűtőfolyadékot, és légtelenítettem a rendszert. Némi tanakodás után úgy döntöttem, hogy folytatom az utat. A tervezett 10-11 helyett végül 12:30-ra érkeztem meg Csongádra, így a felmérés sem maradt el.

(Végül haza is értem, holnap pedig már új felmérések következnek)

Te miről olvasnál szívesen velünk kapcsolatban? Kommentben várjuk az ötleted!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.