#bombexclassic I.

Múltkor ígértem, hogy a héten nosztalgiázunk egy kicsit. Át is néztem a képeket, és több bejegyzésre elegendőt ki is válogattam. Az időgépünkkel ma 2017 nyarát célozzuk meg, 4 munkát mutatok:

Katicabogarak a leveleken
Bambuszlevelek
Pöttyös hátfal
Virágok és patak

A legutolsó hátfal kakukktojás, hiszen nem 2017 nyarán készült. Azért tudom biztosan ezt, mert ezzel a hátfallal kapcsolatban vannak nem túl kellemes emlékeim is. Tél volt. A helyszínt nem fedem fel, legyen annyi elég, hogy több, mint 200km-t utaztunk a szerelés helyszínére. Mire odaértünk, az üvegek is áthűltek a raktérben. Ez persze nem befolyásolta a szerelést, az első üveget gond nélkül fel is ragasztottuk a falra. Jött azonban a második… Beértünk vele a lépcsőházba, ahol a melegben… nem, nem robbant szét, ez a csekély hőmérsékletkülönbség meg sem kottyan egy edzett üvegnek. Viszont a pára azonnal lecsapódott a felületén. Ez akkor vált világossá számomra, amikor az egyik lépcsőfordulóban megpróbáltam megemelni az üveget, az pedig kicsúszott kezeim közül, és ahelyett, hogy felemelkedett volna, inkább lezuhant a beton lépcsőre. Na, ettől már szétrobbant. Emlékszem, hogy a földszinten megelőzött minket egy hölgy, aki megdícsérte a hátfalat. Nagyon tetszett neki, még sosem látott ilyet. Elköszöntünk egymástól, jó munkát kívánt. Aztán egy perc múlva a robajra azonnal kijött a lépcsőházba, és mikor meglátta a tengernyi szilánkot a földön, elsírta magát. Csak annyit tudott mondani, hogy “pedig olyan szép volt”.  Ekkor ért le az emeletről ügyfelünk, mi pedig sűrű bocsánatkérés közepette nekiláttunk a takarításnak. Hál’Istennek túl sök üvegtörés nem volt, és ezt most le is kopogom.

Nektek melyik hátfal tetszik a fentiek közül?


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.